A felfekvés okai
A tartós nyomás akadályozza a vérkeringést – a bőr és a szövetek károsodnak. Gyakran érinti a korlátozott mozgásképességű embereket, például műtét után vagy krónikus betegség esetén.
- Súrlódás és nyíróerők – ha a beteg lecsúszik az ágyban vagy a kerekesszékben
- Nedvesség – az izzadság vagy az inkontinencia felpuhítja a bőrt
- Alultápláltság – rontja a bőr regenerálódását
- További kockázati tényezők – idős kor, vékony bőr, cukorbetegség, legyengült immunrendszer
Hol alakul ki leggyakrabban felfekvés?
A tartós nyomás összenyomja a vérereket – a bőr és a szövetek nem kapnak elég oxigént (iszkémia). A nyíróerők, például az ágyban való lecsúszáskor, ráadásul egymáshoz képest elmozdítják a bőrrétegeket.
Különösen veszélyeztetettek azok a pontok, ahol kevés párna van a bőr és a csont között:
- Keresztcsont
- Sarkak
- Csípő
- Ülőgumók
- Könyök
- Lapockák
- Nyakszirt
- Boka
Stádiumnak megfelelő kezelés
Korai stádiumban (1–2. fokozat) a nyomástehermentesítés áll az előtérben – fektetési segédeszközökkel vagy váltakozó nyomású matraccal. A bőrt megtisztítjuk, és megfelelő kötéssel védjük.
Előrehaladott stádiumban (3–4. fokozat) döntő a sebtisztítás (debridement, az elhalt szövet eltávolítása), gyakran antimikrobiális kötésekkel kiegészítve. Súlyos esetben sebészi beavatkozásra is szükség lehet.
A sebellátás kiegészítéseként lágylézer-terápia is alkalmazható; a legtöbben csak enyhe meleget éreznek. Ehhez jön a rendszeres kötéscsere, a nyomástehermentesítés és a fehérjében és vitaminokban gazdag táplálkozás.
A megelőzés továbbra is központi szerepet játszik: rendszeres bőrellenőrzés, kíméletes bőrápolás, táplálkozási tanácsadás és – amennyire lehetséges – mobilizálás.

